A mesék szerepe a játékban

A klasszikus mesék egyszerre szórakoztatnak, és megtanítanak az élet igazságaira, és az értékekre. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a mesék fontos szerepet töltenek be a gyerek életében, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában kapják a történeteket.

Főleg a kisebbek számára, akik még nehezen tesznek különbséget mese és valóság között, fontos, hogy a mesét ne csak a TV-ben lássák, hanem egy felnőttől élőben hallják, akitől rögtön lehet kérdezni is, vagy megbeszélni a mese tanulságát. Még izgalmasabbá, élményszerűbbé válik a mese akkor, ha a szülő nem olvassa azt, hanem fejből mondja.

A szakemberek szerint minél több nyitott dolgot csinál a gyerek (olyan dolgokat, amiknek nincs beszabályozott, előre megírt menetrendje, hanem szabadon alakítható), annál jobban fejlődik a kreativitásuk, a képzelőerejük. Éppen ezért jól használhatjuk a meséket játék közben, hiszen így nem válik unalmassá a századjára ugyanúgy elmesélt történet, hanem a játék során kicsit csavarhatunk a mesén, vagy más szavakkal mondhatjuk el, vagy éppen tágabban beszélgethetünk róluk.

A nagy klasszikusok, (pl. Grimm, Andersen, magyar népmesék) sokféle játéknak adnak alapot. Mellettük vannak újabb, de még mindig klasszikusnak számító mesékhez (pl. Kisvakond, Disney) kapcsolódó játékok is, és szép számmal akadnak olyan játékok, amik a mozikban aktuálisan nézhető mesekedvenceket elevenítenek meg.

A klasszikus mesék lényege, hogy nagyon leegyszerűsített, sarkosan megrajzolt karakterekkel mutatják be az alapvető értékeket. Ezeket a meséket általában mindig ugyanúgy meséljük végig, és itt a tanulságról lehet részletesen beszélgetni, esetleg az életből hozni hasonló példákat, mint amikkel a mese hőseinek kellett szembenézniük.

Az újabb mesék esetében azonban érdemes arra odafigyelni, hogy a játék közben tényleg adódjon lehetőség történetmesélésre, beszélgetésre, és minél több új, ismeretlen fordulatot csempésszünk a mesékbe, hogy ezáltal is formálódjon a gyerekek gondolkodásmódja.